Emlékművet állítottak a Freya nevű rozmárnak, akit tavaly nyáron altattak el a norvég hatóságok közbiztonsági aggályokra hivatkozva. Arról, hogy indokolt volt-e a drasztikus döntés, máig megoszlanak a vélemények.

Freyának, a rozmárnak immár bebetonozott helye van a rengeteg viszontagság után a norvég tengerparton. Felavatták ugyanis az őt ábrázoló bronzszobrot Oslóban. Az Astri Tonoian norvég művész által készített emlékművet nem messze állították fel attól a helytől, ahol az állat korábban rendszeresen pihent.

Tavaly ősszel indult gyűjtés a norvég NTB hírügynökség szerint a szobor elkészültének finanszírozására, és már októberre össze is jött mintegy 270 ezer norvég koronás összeg.

Azért vágtam ebbe bele, mert mérges vagyok a Halászati Igazgatóságra és az államra azért, ahogy ezt a helyzetet kezelték

– nyilatkozta Erik Holm, a kampány szervezője.

A norvég szépség és szerelem istennője után Freya névre keresztelt 600 kilogrammos állat világszerte népszerűvé vált, amikor 2022 nyarán az oslói parton relaxált, csónakokra mászott, Hogy azokon fekve sütkérezzen, számos alkalommal el is süllyesztve őket.

A norvég hatóságok azonban végül – közfelháborodásra – tavaly augusztusban elaltatták őt. A döntést azzal indokolták, hogy az emberek nem követték a hivatalos ajánlást, miszerint ne közelítsék meg túlságosan a rozmárt, ezzel pedig magukat és az állatot is veszélybe sodorták. Egy alkalommal például a rendőrségnek le kellett zárnia a strandot, miután Freya üldözőbe vett egy nőt.

A norvég halászati minisztérium egy képet is közzétett, amelyen az látható, hogy nagy tömeg – benne sok gyerekkel – kartávolságra áll Freyától.

A hatóságok mindenesetre biztosították a híressé lett rozmár sorsán kesergőket, hogy „humánus módon” vetettek véget az egyébként védett állat életének.

Indokolt volt a drasztikus döntés?

A hatalmas visszhangra való tekintettel még a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre is kénytelen volt megszólalni az ügyben, kijelentette, Freya elaltatása „helyes döntés volt”.

A rozmárok csak nagyon ritkán támadnak emberekre, de példa azért akadt már rá. 2016-ban például egy kínai állatkertben egy turista megpróbált fotózkodni egy másfél tonnás állattal. A rozmár – egyes beszámolók szerint csak játékosan – megragadta és víz alá húzta a férfit, majd a segítségére siető állatkerti gondozót is. Végül egyikük sem élte túl a történteket.

Ugyanakkor beszámoltak már néhány olyan esetről is, mikor rozmárok búvárokat és kisebb csónakokat támadtak meg.

„A rozmárok kiszámíthatatlanul viselkednek, képesek a mellső uszonyaikkal elkapni egy fókát, majd halálra szúrni őket” – mondta Erik Born, a Grönlandi Természeti Erőforrások Intézetének vezető kutatója.

Jeff W. Higdon sarkvidéki tengeri emlősökre specializálódott kanadai biológus szerint ugyanakkor nem szabad kizárólag a hatóságokra mutogatni.

Mindenki, aki az állat közelébe merészkedett, veszélybe sodorta saját magát és a gyerekeit is, valamint hozzájárult a szerencsétlen végkifejlethez

– jelentette ki.

Fern Wickson, a Norvég Sarkvidéki Egyetem professzora azonban nem ért egyet. „Meglepő és kiábrándító, hogy a kormány inkább Freya életének kioltása mellett döntött, miközben az emberek viselkedésének szabályozására is bevezethettek volna hatékonyabb intézkedéseket” – mondta.

A borsodi farkas vajon kaphat emlékművet?

Freya története mindenesetre sok szempontból párhuzamba állítható a közelmúltban nagy port kavart esettel, amikor a Svájcon és Ausztrián keresztül Magyarországra érkezett, mintegy kétezer kilométert vándorolt fiatal farkast Borsod megyében lelőttek, egyes források szerint egy szabolcsi vállalkozó lehetett az elkövető.

A híres rozmár is nagy utat tett meg: valószínűleg az Északi-sarkvidékről indult, de megfordulhatott az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia és Svédország vizeiben is.

(NBC)

The post Szobrot kapott a tragikus sorsú norvég rozmár appeared first on Prove.hu.