A brüsszeli testület csütörtökön tette közzé előzetes nyári gazdasági előrejelzését, amelyben emlékeztetnek arra, hogy a GDP tavaly 4 százalékkal nőtt, míg 2016-ban 2,2, 2015-ben pedig 3,4 százalékos Volt az emelkedés.
Mint írták, 2018 első negyedévében az előző negyedévhez képest 1,2 százalék volt a GDP növekedése. Ez főként az erős belső keresletnek volt köszönhető, az export bővülésének üteme azonban nem tudott lépést tartani az importkereslet emelkedésével. Kiemelték emellett, hogy a gazdasági hangulat derűlátó volt júniusig, a nemrégiben közzétett termelési adatok ugyanakkor némi lassulást jeleznek a második negyedévben. Rámutattak, az ipari termelés szintje egyenletes az év eleje óta, míg az építőipar teljesítményének emelkedése lassult.
A magánfogyasztás várhatóan idén is erősödni fog a növekvő foglalkoztatottság és a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán. A beruházások szintje tovább fog nőni, amihez a magas kapacitáskihasználtság, az emelkedő állami tőkekiadások és az ingatlanpiac magára találása is nagyban hozzájárul.
A bizottsági szakértők szerint a belső kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklődni fog, ami a gazdasági növekedés lassulására vezet majd.
A belső kereslet ennek ellenére dinamikus marad, a külső környezet azonban kevésbé kedvezően alakul, ugyanis a főbb exportpiacokon tapasztalható enyhe visszaesés tartós lehet, és ennek következményeként a kivitel növekedésének üteme az új gyártókapacitások ellenére idén lelassulhat. Hangsúlyozták: az autóipar kiemelkedő szerepe érzékennyé teszi a magyar gazdaságot a világkereskedelmi vitákra, ami jelentős kockázati tényezőnek számít.
Az európai uniós tagállamok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,9 százalékra nőtt éves szinten májusban az olajár-emelkedés és a forint gyengülése nyomán. Az inflációs ráta a tavalyi 2,4 százalék után idén 2,7 százalék, jövőre pedig 3,2 százalék körül várható – írta friss elemzésében a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin).
A szűk munkaerőpiac és a központi béremelések fenntartják a fizetések felfelé irányuló nyomását, s ez fokozatosan kihatással lesz a maginfláció szintjére is, így a HICP értéke valószínűleg 3 százalék környékén marad 2019-ben. Az újonnan tervezett közvetett adóintézkedések összesített hatása a jövő évben nagyjából semleges lesz az inflációra nézve  – közölték.