Get Even More Visitors To Your Blog, Upgrade To A Business Listing >>

Hétvége, hétvége, hiába mész az erdőbe, jó a világ végéig, egy erdőben elbújni"

Na, hát most még mindig nincs erőm a gyújtó hangú beszédre az oktatás kapcsán, inkább arra biztatlak titeket, Hogy egyetek minél több fetás-fokhagymás édeskrumplit, én sírni szoktam, miután ilyet csinálok, csodálatos, fantasztikus, itt a recept. 
A héten tovább munkálkodtam azon, hogy az itteni gimnáziumba bekerüljek (ez egy hosszú és unalmas történet, nem akarjátok tudni, hogy ez miért ilyen bonyolult) és ha minden igaz, akkor talán februártól sikerülhet is. 
Az iskola egészen kemény hely, jól kifejezi az összes tanár érzéseit azt hiszem az egyik kolléganőm, aki valamelyik szünetben halálra vált arccal azt kérdezte, hogy mikor lesz végre nyári szünet. 
Hát igen, nehéz kenyér, de azért sokszor élvezem, érthetetlen. 
Nem is meséltem még, hogy Marcinak hirtelen lett két állandó állásajánlata is, ami fizikuséknál csodával határos, de kicsit bánatos vagyok, mert így valószínűleg már sose megyünk külföldre - jó, hát a házat amúgy sem szívesen hagynánk itt -, hiszen egy ilyen állandó egyetemi állás jó esetben nyugdíjig szól és nagyon kell neki örülni. Marci mondjuk azzal biztat, hogy vendégprofesszornak még el lehet menni ide-oda egy-két évre, azalatt a gyerekek talán tudnának kicsit nyelvet tanulni (ez a fő motiváció, na meg nekem az undorom a magyar közélettel kapcsolatban, mondjuk azon pár év távollét nem segít), vannak kapcsolatai Amerikában és Angliában is, én Amerikára szavazok (bár elég aggasztó, hogy újabban igen kelendőek ott a golyóálló hátizsákok az egyre gyakoribb iskolai lövöldözések miatt), mert egy amerikai iskolában szerintem sokkal befogadóbb a közeg, mint egy angliaiban is és különben is, a gyerekeknek van amerikai útlevele, állampolgárok, legyen már ennek valami látszatja is.
Persze egyelőre csak én álmodozom erről, bár Marci is belemenni látszik, ugyanakkor kivitelezni is nehéz, na meg mi lesz a házzal, jajjaj, aggasztó kérdések. 
Egyébként meg nagyon várom a karácsonyt, elképzelem ahogy majd ég a tűz a kandallóban és feldíszítjük a fát, a házat, a kinti fenyőt, jaj, olyan jó itt lakni minden évszakban!






This post first appeared on Némaüzem, please read the originial post: here

Share the post

Hétvége, hétvége, hiába mész az erdőbe, jó a világ végéig, egy erdőben elbújni"

×

Subscribe to Némaüzem

Get updates delivered right to your inbox!

Thank you for your subscription

×