Sok tehetséges zenész található a hazai zenei színtéren. Közöttük többen is vannak, akik óriási rajongótábort tudnak maguk mögött. Dalai, amiket együtt énekel a közönség a koncerteken, és amikre hangosan felcsendül a zene bárhol hallják – halkan dúdolva vagy hangosan énekelve. Vannak azonban olyanok is, akiknek dalai még évtizedek múltán is az emberek emlékezetében élnek, nemcsak a dallam, hanem a szöveg is tökéletesen visszaadja az érzéseket. Ez a valódi művészet, amikor a zene és a szöveg összhangban van, és valamit közvetít.

Ezek a dalok örökkévalóak, és alkotójukkal együtt is azok maradnak. Bódi László, ismertebb nevén Cipő, ilyen alkotó Volt. Egy valódi halhatatlan. Született Ungváron, de Kisgejőcön nőtt fel a szüleivel. Testvére már Magyarországon született. Édesapja kőműves volt, és mindig arról álmodott, Hogy Kisvárdán élhessen. Gyakran járt Nyirtasra, ahol rokonai laktak. Így ismerkedett meg későbbi feleségével, Hadar Gizellával. Anyai nagyapjának számos tehetsége volt, és rendkívül kreatív volt. Sokat mulattatta a falu lakóit.

Apja a VOLÁN-nál dolgozott forgalomirányítóként, és végül Kisvárdán telepedett le. Bódi László azonban gyakran látogatta apai nagyszüleit Nyirtason. Nagyapja juhászként dolgozott, így kísérte a mezőre, nagyanyja pedig mindenhol kényeztette. Kisvárdán az ének-zene tagozatos általános iskolába járt, ahol kötelező volt hangszeren tanulni, ő pedig zongorázott. Emellett helyi gyermekfocicsapatban is játszott.

Egyszer megnézte az “Egy nehéz nap éjszakája” című Beatles-filmet, és úgy döntött, hogy ez az ő világa. Írni kezdett dalszövegeket. A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban folytatta tanulmányait, és alapított egy zenekart, amit Cipőfűzőnek neveztek el. Itt ragadt rá a becenév.

Nagybátyja ajánlotta nekik a folk pop stílust, ami népdalra épülő popzenét jelentett. Ők ezt játszották, és rögzítettek is rádiófelvételt. 1983-ban önállóan is részt vett a sárvári diáknapokon, és mind a dalai, mind a versei nagy sikert arattak. Itt találkozott Bródy Jánossal, aki nagy hatással volt rá. Felköltözött Budapestre, és a konzielőkészítőjére járt, közben pedig dolgozott vasutasként és újságkihordóként. Később postaforgalmi segédtiszt lett.

Találkozott Szigeti Ferenccel, és egy duót alkottak. Írt szövegeket is a Szigeti együttesének, így ismerte meg Boros Csabát. 1990 februárjában megalapították a Republic zenekart, és nyáron már a Beatrice előzenekaraként léptek fel. Ugyanebben az évben megjelent az “Indul a mandula!!!” című albumuk. A lemezek, sikerek sorozata követte, olyan slágerekkel, mint a “67-es út”, “Szállj el kismadár”, “Ha itt lennél velem”. Első nagykoncertjüket a Budapest Sportcsarnokban tartották, és a következők is ugyanilyen sikert hoztak. A zenekar és a koncertek összeforrása miatt ezek a dátumok mindig is kiemelkedőek voltak. Bódi László a Magyar Narancsnak adott interjúban így vélekedett erről: “Ez a nap talán annyiban különbözik a többi ünneptől, hogy minden magyar állampolgár és ember számára ugyanazt jelenti legbelül. Más alkalmakkor ez nem mondható el, legyen szó akár nemzeti, akár egyházi ünnepről.”

Bár a FIDESZ használta a “Repül a bálna” című daluk “érik a narancs” sorát politikai célokra, Bódi László nem kapcsolta össze művészetét a politikával. Szerinte: “Nem hiszem, hogy ez nyilvánosság előtt való megbeszélés lenne, ha saját vagy mások politikai meggyőződését nézem.”

Bódi dalainak alapjául a magyar népdalok szolgáltak. Mint mondta: “Abban az általános iskolában, ahol tanultam, megtanultam rengeteg népdalt, és ezek napjainkig nagyon nagy hatással vannak rám.”

Amikor megkérdezték, hogyan maradt a Republic hosszú évekig ugyanolyan népszerű, azt válaszolta: “Ez a zenekar nem lett “tervezve”, ahogy az sem, hogy milyen lesz az új albumunk. Nálunk nincsenek taktikai megbeszélések, manipuláció. Dalok születnek, amikből abszolút ösztönösen összeáll az album.”

Arról, hogy mi tesz ki a zeneszerzés lényegét, hogy nehéz mesterség-e vagy valami teljesen más, a következőket mondta: “Ez nem a nehézség kérdése. Ha arra kérik, hogy írjak egy slágert, nem tudnék. Érzem, ha a dalból sláger lesz, de ez nem tudás vagy képességek kérdése. Inkább arról van szó, hogy egy ritka pillanatot talál az ember zongorázás közben. Nincs rá formula: vagy jön, vagy nem jön.”

Bódi László továbbá dalokat írt Halász Juditnak és Koncz Zsuzsának is. 2010-ben közösen megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának tisztikeresztjét.

Folyamatosan dolgozott, zenét és szöveget írt, fellépett, de közben krónikus szívritmuszavara volt, és szív- és koszorúérproblémákkal is küzdött, amelyek miatt műteni kellett. Később tüdőgyulladást kapott és eltörte a karját.

Február közepén szívritmuszavara miatt szívrohamot kapott, és mélyaltatásban tartották, amiből nem tudták felébreszteni. Bódi Lászlónak iker lánya van, de már egy ideje nem élt velük családilag. Volt barátnője.

Temetésén olyan művészeti kollégák jelentek meg, akikkel eltérő politikai nézeteket vallottak. Ez azt bizonyítja, hogy egy művész életében nem a politikai nézetek a fontosak, hanem az, amit saját magából megmutatott. Bódi László a lélekét mutatta meg mindenkinek… Bródy János, aki az elsők között fedezte fel tehetségét, búcsúztatójában így szólt hozzá: “…több ezer fellépés után most olyan turnéra indultál, ahonnan a zenész még sosem tér vissza, de a dalok velünk maradnak, és a dalokban te is velünk maradsz, és ezek a dalok túlélik mindannyiunkat.” Sírja virágokkal van tele…

Forrás: Wikipédia, Magyar Narancs, Fotó: Hír24, Youtube.com

The post Ez a fiatal tehetség a magyar zenei élet örökkévalósága lesz appeared first on Bikuci.hu - vicces képek, mémek, humoros videók, poénos oldalak.