Egy szakértők által ellenőrzött friss kutatás szerint, ha 2050-re a felére csökkentenénk a hús- és tejtermékek fogyasztását, a művelés alól kivont területeket pedig visszaadnánk a természetnek, azzal jelentős mértékben mérsékelhetnénk a mezőgazdasághoz köthető üvegházhatású gázkibocsátást. Valamint visszaszoríthatnánk az állattartás miatt bekövetkező erdőirtást és a természetes életterek pusztítását.

Az állattartó mezőgazdálkodás és az egyre melegedő klíma közötti kapcsolat már régóta bizonyított tudományos tény. A közvetlen gázkibocsátás mellett az állattartó mezőgazdálkodás miatt – leginkább a takarmánynövények terjesztésének okán – vágják ki a legtöbb erdőt.

Egy új, a témában jártas szakemberek által ellenőrzött (peer-reviewed) kutatás viszont úgy kalkulált, Hogy ha a legnépszerűbb állati eredetű élelmiszereket (a disznó-, csirke- és marhahúst, valamint a tejet) 50 százalékban növényi forrásokból készült termékekkel helyettesítenénk, valamint az így felszabadult, jelenleg még mezőgazdasági művelés alatt álló földeket visszavadítanánk, azzal drasztikus mértékben tudnánk csökkenteni a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat.

A földhasználat 12 százalékkal, a vízhasználat pedig 10 százalékkal esne vissza a 2020-as értékekhez képest. A mezőgazdasághoz köthető kibocsátások pedig majd egyharmaddal (31%) csökkennének. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a vegán alternatívákra történő váltással az alultápláltság is világszerte visszaesne 3,6 százalékkal.

Annak ellenére, hogy az élelemből nyert energiának mindössze 20 százalékát nyújtják az állati eredetű táplálékok, ezek előállítása tehető leginkább felelőssé a föld- és vízhasználatban, a biodiverzitásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásában tapasztalható káros folyamatokért

– olvasható a kutatás bevezetőjében.

Amennyiben nem változtatunk a szokásainkon, úgy 2030-ra előreláthatóan 14 százalékkal több húst fogunk fogyasztani. Ez pedig magával vonja majd a mezőgazdasági művelés alá vont területek további növekedését (4%), egyben az erdőirtásokat és a természetes életterek, valamint a biodiverzitás csökkenését is.

„A növényi alapú húskészítmények nemcsak újszerű, izgalmas élelmiszereket jelentenek, hanem egy roppant fontos lehetőséget is ahhoz, hogy elérhessük a magunk elé kitűzött klímavédelmi és egészségügyi célokat, miközben megteremtjük az élelmezési biztonságot is” – mondja Eva Wollenberg, a tanulmány társszerzője.

A kutatók tisztában vannak azzal, hogy az ilyen mértékű változtatás komoly technológiai és szabályozásbeli változtatásokat igényel. Ezért különösen fontos például a nemsokára megrendezendő COP28-konferencia, melyen a hírek szerint már leginkább növényi alapú ételeket szolgálnak majd fel az előző évekkel ellentétben.

Az átmenetet nehezíti, hogy a húsipari lobbi még mindig sokkal erősebb, a kormányzati támogatások többszörösét kapja az iparág, mint a növényi alternatívákat gyártó szektor, valamint sok esetben a társadalmi tájékozottság sem áll megfelelő szinten. Ennek az lehet az egyik oka, hogy nemrég kiderült, a klímaváltozásról szóló hírek legtöbbjében (93%) nem hozzák összefüggésbe az állatipart a klímaváltozással.

A tanulmány szerzői továbbá kiemelik, hogy a változtatásoknak figyelembe kell venniük, hogy jelenleg is sokan élnek állattartásból, ezért fontos, hogy az ő létbiztonságuk biztosított legyen a növényi étrendre való áttérés során.

(Green Queen)

The post A klímakrízis enyhítéséért 2050-re a felére kellene csökkentenünk a hús- és tejfogyasztásunkat appeared first on Prove.hu.