A Netflix új dokumentumfilmjében – Éljünk száz évig: A kék zónák titkai – Dan Buettner Szingapúrt nevezte meg, mint a világ hatodik olyan földrajzi helyét, ahol az emberek az átlagosnál jóval tovább élnek. Míg az eddigi öt zónában a magas életkort eredményező körülmények természetes módon alakultak ki, addig Buettner Szingapúrra „megtervezett kék zónaként” hivatkozik, mert itt tudatosan építették fel a jó életkörülményeket.
Kék zónáknak nevezzük azokat a földrajzi helyeket a világon, ahol az emberek mindenféle speciális étrend, izzasztó testedzés vagy egyéb külső beavatkozás nélkül az átlagosnál jóval tovább élnek, mindezt betegségek nélkül, jó életminőségben.
Az első ilyen zónát – Szardínia (Olaszország) – Gianni Pes és Michel Poulin társadalomkutatók határozták meg 2004-ben. Az ő munkásságukat vette alapul Dan Buettner egykori sportoló és felfedező, a National Geographic munkatársa, aki megalapította a Blue Zones LLC-t, és Poulinnal együttműködve további kék zónákat határoztak meg. Eddig öt ilyen zóna volt ismert: Szardínia (Olaszország), Okinava (Japán), Ikaria (Görögország), Nicoya-fennsík (Costa Rica), Loma Linda (USA). Erre az impozáns listára került most fel Szingapúr.
Habár földrajzilag a zónák távol esnek egymástól, számos olyan közös tulajdonság jellemzi őket, amelyek a kutatók véleménye szerint hozzájárulhatnak a szokatlanul hosszú, gondtalan élethez. A kék zónákban élők étrendje túlnyomórészt növényeket tartalmaz, azokat is leginkább eredeti formájukban. Állati eredetű ételekből keveset és ritkán fogyasztanak. Közös tényező még ezen kívül a nem megerőltető, de minden nap végzett testmozgás (gyaloglás, kertészkedés), valamint a jó társas kapcsolatok.
Szingapúr a hatodik kék zóna
Az országban a születéskor várható élettartam az utóbbi 60 évben 20 évvel növekedett, ez jelenleg 85 éves kort jelent, ami az egyik legmagasabb az egész világon. Buettner a könyvében Kék Zóna 2.0-ként hivatkozik az országra. Elmondása szerint, míg a többi zónában természetesen alakultak ki a hosszú élethez vezető körülmények, Szingapúrban a városiasodás következtében hozták létre ezeket.
Buettner szerint számos oka van annak, hogy Szingapúr ilyen jól teljesít a várható élettartam kategóriájában. Egyrészt az országban támogatják az egészséges ételek gyártását. Itt ezek kapnak kormányzati támogatást az ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett. A magas épületekben összegyűlő lakóközösségek segítenek a magány elleni harcban, a közösséghez való tartozás nagyon erős, és a helyi piacok remek lehetőséget biztosítanak a szocializálódásra.
A szerző a szingapúri kórházakat luxusszállodákhoz hasonlította, tágas terekkel, éttermekkel, ingyenes szűrési programokkal és a betegségek megelőzésére irányuló fókusszal. Ráadásul adókedvezményben részesül az, aki idősödő szüleit magához veszi vagy hozzájuk közel él. Emiatt egyrészt kevesebben kényszerülnek idősotthonba, ami köztudottan nem a legegészségesebb közeg, másrészt a családi kötelékek is sokkal szorosabbak maradnak, amely nagyban javíthatja az idősebb emberek általános közérzetét.
Érdekesség, hogy Szingapúrban került először kereskedelmi forgalomba olyan húskészítmény, amit állati sejtekből állítottak elő.
(Green Queen)
The post Megvan a hatodik kék zóna: Szingapúr appeared first on Prove.hu.
