Bár a vezetők sorra visszarendelik az irodába a dolgozókat, közvéleménykutatás (forrás lent) szerint a közép- és felsővezetők 68%-a szívesebben dolgozna otthonról. Ezzel szemben a nem vezetők esetében csak 38% ez az arány. Az alkalmazottak (vezetők és nem vezetők) 80%-a legalábbis rugalmasságot igényel(ne) a munkavégzés helye tekintetében. Még a kiemelkedően magas keresetűek esetében is egyharmaduk állítja, hogy ha 100%-ban vissza kell térni az irodába, otthagyják a céget. A távmunka, mint a juttatások egyik formája a karrier tanácsadás konzultációkon is rendszeresen szóba kerül.
Éles különbség van tehát a vezetők távmunka-igénye és az általuk hangoztatott „vissza az irodába” attitűd között. Miért?
- A tulajdonosok és részvényesek sok esetben bizalmatlanok a távmunka hatékonyságát illetően. Az alkalmazotti státuszú felsővezetők, akik esetleg elkeseredetten igyekeznek megtartani munkahelyüket, inkább beleállnak a dolgozóik visszahívásába az irodába, mint vitába szálljanak emiatt.
- A beosztottak ellenőrizhetősége fontosabb vezetői igény, mint az, hogy a vezető maga is otthonról dolgozhasson. Tehát a vezetők többsége vezetőként nem tudott adaptálódni a távmunka körülményeihez. A vezetők 70%-a érzi úgy, hogy nem tudja olyan hatékonyan koordinálni, ellenőrizni a távmunkában dolgozó csapatot, mint ha mindenki az irodában van. Hozzá kell tenni, kevés helyen kaptak ebben tréninget, készségfejlesztést a vezetők.
- A nem használt, vagy pandémia utáni igényekre átalakított irodahelységek költsége rosszul néz ki az eredménykimutatásban. „Ha már itt van a nagy iroda a hosszú távú bérleti szerződéssel, legalább használva legyen”.
- A 2023 év eredményességi tapasztalataiból néhány vállalattulajdonos azt szűrte le, hogy a „vissza az irodába” elve hatékonyságot és profitnövekedést hozott. Ez azonban nem szűrhető le egyértelműen, mert nem hagyható figyelmen kívül a piaci trendek, a gazdasági folyamatok hatása a profitnövekedésre.
Remélhetőleg a következő két-három év során kialakulhat valamilyen mindkét fél által élhetőnek érzett egyensúly a tulajdonosi ellenőrzési funkciók és a munkavállalói munka-élet egyensúly igények között. Addig viszont továbbra is erős munkaerő-vándorlásra számíthatunk.
Tomori Nóra, karrier tanácsadó
Számadatok forrása:itt
