Ugyan néhány ismerősöm még a hófödte hegycsúcsok lejtős lankáin töltötte a húsvéti hétvégét, úgy tűnik, mindeközben itthon véget értek a zimankós napok. Az elmúlt hét esőzései visszavonhatatlanul hoztak magukkal egy új és várva várt évszakot: a tavaszt.
Tavasszal az emberek mosolygósabbak, mindent a szertelenség és zsongás leng körül. Nálam aktuálissá vált az évszakváltó nagytakarítás is: rendet tettem az íróasztalom zsúfolásig megtelt fiókjaiban és lomtalanítottam a garázs minden zegét és zugát. A gardróbomban is tartottam egy kisebb szortírozást, így időszerűvé vált néhány új, tavaszias holmi beszerzése.
Ezen szerzeményeimet gyűjtöttem most össze és mutatom meg nektek ebben a bejegyzésben.
Kezdjük a sort a legfrissebb zsákmányaimmal, mert ők azok, amiknek a legjobban örülök. Olyan farmernadrágot találni az apócska méreteimre (XS/S, 52 kg), ami csinos, divatos, kényelmes és még skinny fazon is, szinte lehetetlen küldetés (ezért töltöm az életem kb. 80%-át egyrészes ruhákban). Néhány nacinak azonban mégiscsak illő lennie a gardróbomban, ebből kifolyólag ha ráakadok egy-egy nekem tetsző és rám való darabra, többet szoktam belőlük venni.
Vásárláskor "a minőséget meg kell fizetni" elvet követem, a Tally Weijl farmereivel azonban pont szembemegyek a nézeteimmel: a holmijaik csinosak és divatosak, viszont a minőség az esetek nagyon nagy százalékában a béka feneke alatt van, amit olykor megfűszereznek azzal is, hogy túlárazzák a kínálatukat. Amiért viszont visszatérő vásárlójuk vagyok az az, hogy szinte csak náluk találok hosszban, színben és fazonban nekem tetsző darabokat.
Az új kollekciójukból a ZOE fantázianévre hallgató, 7/8-os hosszal rendelkező, több helyen szaggatott gatyó jött velem haza, illetve egy világoskék társa, ami a zsebénél hímzéssel díszített.
Csak remélni tudom, hogy fél évnél tovább társaim maradnak...
Vásárláskor "a minőséget meg kell fizetni" elvet követem, a Tally Weijl farmereivel azonban pont szembemegyek a nézeteimmel: a holmijaik csinosak és divatosak, viszont a minőség az esetek nagyon nagy százalékában a béka feneke alatt van, amit olykor megfűszereznek azzal is, hogy túlárazzák a kínálatukat. Amiért viszont visszatérő vásárlójuk vagyok az az, hogy szinte csak náluk találok hosszban, színben és fazonban nekem tetsző darabokat.
Az új kollekciójukból a ZOE fantázianévre hallgató, 7/8-os hosszal rendelkező, több helyen szaggatott gatyó jött velem haza, illetve egy világoskék társa, ami a zsebénél hímzéssel díszített.
Csak remélni tudom, hogy fél évnél tovább társaim maradnak...
Nyomott feliratos Mustang pólókat is vettem, amik nem voltak betervezve ugyan, de 2.150 Ft-os outlet áron ki hagyta volna őket az üzletben?!
Univerzális, jól kombinálható daraboknak tűnnek, a velük viselt outfitek száma nagyjából végtelen.
A fast fashion boltok tucatáruiért nem igazán rajongok, de ennek a New Yorker fürdőrucinak egyszerűen nem tudtam ellenállni. Harmadik éve hordok egyrészeseket a vízpartokon, és azt szeretném, ha soha nem mennének ki a divatból! Ennél a fazonnál nőiesebbet, szexisebbet és mutatósabbat nem viselhet az ember lánya.
Külön plusz pont jár a push up-os felsőrészért, illetve a szuperakciós árért.
Az vallom, hogy a divat egy önkifejezési forma, az öltözékünkkel pedig üzenetet küldünk a külvilág felé. Az erre érzékeny emberek a szempillantás tört része alatt leszűrik rólunk, hogy játékos-e, vagy komor a hangulatunk, figyeltünk-e a részletekre, amikor felöltöztünk, vagy csak kapkodósan magunkra dobáltunk valamit. Amikor sportolni indulok, akkor is szeretek egy csipetnyi saját stílust belevinni a megjelenésembe, ezért esett a választásom erre a fantasztikus Stella McCartney fitnessnadrágra. Bár tudom, hogy sokan nem szeretnek nagy összegeket áldozni a sportfelszerelések oltárán, hosszú távon szerintem mégiscsak ez a kifizetődőbb megoldás, hiszen egy rosszul szellőző, kényelmetlen, műszálas, mosástól alakját és színét vesztett holmi hamar a "soha többé nem fogom felvenni" kupacba fog kerülni a soron következő szelektáláskor.
A kifutókon már tavaly szerepeltek hasított bőr és velúr kreációk, melyek idén értek el hozzánk, az "utca emberéhez". Természetesen ez az anyagválasztás sem újkeletű, hiszen a 70-es években már volt egy virágkora ezeknek a hagyományos, fényes bőrnél puhább, matt kidolgozású textileknek.
Első körben egy rozsdabarna kardigánt szereztem be egy belvárosi kis butikban, de egy szoknyával, valamint egy rojtos válltáskával is szemezek.
Végezetül egy hatalmas méretű, pakolós Stradivarius vászontáska jött velem haza. Nem számít olcsó darabnak a saját kategóriájában, de hosszú távra tervezek vele (is). Bevásárlásokhoz és cipekedéshez szerintem igazán sikkes megoldás.
Talán még nem említettem nektek, hogy elkötelezett híve vagyok a fenntarthatóságnak és a környezetvédelemnek, ezért a műanyag zacskókat és szatyrokat már hosszú évekkel ezelőtt kiiktattam az életemből. Lebomlásukhoz 300-400 évre van szükség, ha tehetném, betiltanám a gyártásukat. Őket váltom ki azzal, hogy mindig van nálam összehajtva egy vászontáska.
Talán még nem említettem nektek, hogy elkötelezett híve vagyok a fenntarthatóságnak és a környezetvédelemnek, ezért a műanyag zacskókat és szatyrokat már hosszú évekkel ezelőtt kiiktattam az életemből. Lebomlásukhoz 300-400 évre van szükség, ha tehetném, betiltanám a gyártásukat. Őket váltom ki azzal, hogy mindig van nálam összehajtva egy vászontáska.
A Glamour-napok közeledtével kíváncsi vagyok rá, hogy ti átestetek-e már a tavaszi gardróbfrissítésen, vagy megvárjátok a shoppingünnepet?
Én - évek óta - azon a véleményen vagyok, hogy a 20%-os kuponoknál sokkal jobb akciókat ki lehet fogni az év bármelyik szakában, ezért ilyenkor csak a sminkes részélegem szoktam feltankolni.
Ti hogy álltok a témához?
