A Microsoft már rendes pénzként kezeli a bitcoint. Hoppácska. Majd a 2017-ben megjelenő új Excelben. Magyarul ugyanúgy lehet vele számolni, műveleteket végrehajtani, formázni, mint a forintban, dollárban, euróban tárolt adatokkal. (Ehhez képest érdekes, Hogy magát a bitcoin szót a 2016-os Word még simán aláhúzza hibásként.) Vajon mindenkinek elment az esze Redmondban? Gengsztereket, adóelkerülőket, terroristákat akarnak támogatni, akik ebben a játékpénzben tartják az innen-onnan összeharácsolt jövedelmüket? Természetesen nem.

Már itt is volt szó arról, hogy a bitcoin, és a mögötte álló technológia nagyon is életképes lehet nagypályás pénzügyi szereplőknek is. Mivel az internetes pénz mögött nincsen egy Nagy központi bank, sőt semmilyen pénzintézet, ezért a rendszer kitalálójának, vagy kitalálóinak meg kellett oldani, hogy így is le lehessen könyvelni minden egyes tranzakciót, és ezeket nyomon is lehessen követni. Erre találták ki az úgynevezett blockchain technológiát. Ennek lényege, hogy a tranzakciókat nem egy nagy főkönyvbe könyvelik le, hanem a felhasználók egymás között. És ezek az egymás közti könyvelések kerülnek be egy nagy adatbázisba, amit egy bonyolult matematikai séma alapján tesznek nyomon követhetővé. És ez tetszett meg a világ legnagyobb bankjainak.

Az Accenture nevű tanácsadó cég 8 nagy befektetési bank adatait elemezte. Arra jutottak, hogy évente 8-12 milliárd dollárt is megtakaríthatnak, ha a könyvelésüket átállítják blockchain alapúra. Ez évente majdnem 3500 milliárd forint. Olyan, mintha Magyarország minden évben rendezne egy olimpiát, és még maradna is 500 milliárd fagyira. És miből jön ez össze? Nincsenek nagy trükkök. A drága és lassú központi infrastruktúra leépítésével. És mivel minden pénzmozgás átlátható, csomót spórolnak a különböző megfelelőségi előírásokon is. Csak pár név, akik érdeklődnek a technológia iránt: Deutsche Bank, UniCredit, Société Générale. És újabban a német tőzsde is.

De ez az egész nem csak a nyugati szereplők fantáziáját mozgatja. A magyar pénzügyi rendszer infrastrukturális hátterét adó állami KELER Zrt. vezérigazgatója a Portfoliónak nemrég azt nyilatkozta, hogy „a KELER most véglegesedő középtávú stratégiájának kifejezetten része a blockchain”. Vagyis egy évtizeden belül a magyar pénzügyi rendszer szerves részévé válik.

Na tehát ennyire őrültek meg a Microsoftnál. Közben pedig nem lehet nem észrevenni, hogy most már tényleg minden területet az atomizáció jellemez. Vagyis, hogy felesleges nagy központosított infrastruktúrákat fenntartani, például egy hatalmas szerverparkot csak azért, hogy azon ott legyen a teljes könyvelésem. Legyen meg mindenkinél a sajátja, én csak bekérem az adatokat, amiket automatikusan összefésülök, és kész is vagyunk. És ezen a ponton elérkeztünk az informatika két slágertémájához, a BigDatá-hoz és a mesterséges intelligenciához. Hiszen rengeteg adatot kell simára fésülnöm, amit persze megtehetek hús-vér emberek segítségével, de picikét gyorsabb, ha gép csinálja helyettük.

Persze könnyű lenne a fentiekre azt mondani, hogy ez csak a nagyok játszótere. Hát nem. Hét európai nagybank (igen, ezek között is ott a Deutsche Bank) pont kkv-knek fejleszt biztonságos kereskedési platformot, természetesen blockchain alapon. Így nem kell külön-külön minden egyes szereplőnek szerződésekkel terhelnie egymás költségvetését, hiszen a teljes értékesítési láncot egy rendszerbe integrálják.
Itt tart tehát a világ. Szóval most már tényleg nagyon ideje volna lecserélni az irodai gépeken a Windows XP-t.