Többféle képpen is magyarázhatom, miért is esett választásom erre a kötetre. Először is, mert bár nem vagyok képregény rajongó, imádom a szuperhős filmeket. Engem nem fárasztanak pont én vagyok a megtestesítője azoknak, akiket az igazi nerd-ök lenéznek. Mentségemre legyen mondva, Hogy nagyon korán rákattantam a szuperhős filmekre, ott tobzódtam az első Tim Burton-ös Batman bemutatóján, tökéletesen prózai okokból: Michael Keaton magyar hangja akkor hatalmas szerelmem Hirtling István volt (meg is voltam sértődve, amikor leváltották őt a Batman visszatér-ben Gyabronka Józsefre). Szóval Batman jött és elsodort magával és engem aztán nem zavart semmi abban, hogy élvezzem ezeket a filmeket, még az X-menek után se fogtam kézbe klasszikus képregényt, nem is beszélve a mostani MCU filmekről. Nekem ezek szuperhősfilmek, én csak annyit várok el, hogy legyen bennük hihetetlen sok és jó akciójelenet, meg legalább egy klassz pasi aki után csoroghat a nyálam Igen, ennyire sekélyes vagyok.

A másik oka amiért a könyv érdekelt és amiért meghallgattam, az bizony a szerzője, Glen Weldon. Őt az NPR Pop Culture Happy Hour podcastjából ismerem, ahol rendszerint lenyűgöz a humora és a látásmódja és hogy mennyire oda van a popkultúráért, mennyi szegletét ismeri és elemzi és mindezt olyan szarkazmussal teszi, ami mögött érezhető hogy tökre imádja az egészet. Plusz isteni hangja van. Úgyhogy amikor a Lego Batman : a film előkerült az adásban, szó volt persze Glen könyvéről és eszembe jutott, hogy akkor én ezt kikölcsönzöm valamelyik könyvtárból, de aztán rájöttem, hogy hoppá egyrészt van egy csomó kreditem az Audible-n, másrészt meg ha már imádom Glen hangját akkor adja nekem ő személyesen elő a tudományát. (Elmondanám, hogy előző könyve Superman-ről szólt, de ő például azon szuperhősök egyike, aki hidegen hagy, annak idején nem voltam oda a Superman filmekért, aztán egy darabig Dean Cain és Terry Harcher párosa kicsit odaszögezett a képernyő elé, de hamar meguntam a dolgot, úgyhogy ez nem hozott különösebben lázba.)

Szóval a könyv egész egyszerűen Batman-ről szól: a képregényekről, a tévésorozatról, a rajzfilmekről és a mozifilmekről. Mivel 2016-ban jelent meg, még ott tart Weldon, hogy a Lego kaland a legjobb Batman film, ami valaha készült, de azóta a februári PCHH adásban már inkább a Lego Batman-t tartja annak (nálunk van ilyen szólás a családban, hogy Elsőre vagy Batman elsőre? ). Amit teljesen megértek. S immár azt is, hogy ez utóbbi miért is nyűgözte őt és a hozzá hasonló nerd-öket annyira. Mert megkapták benne az összes olyan pontot, referenciát és szereplőt, akiket meg amiket eddig, amikor is a mainstream-be akarták integrálni a köpenyes igazságosztót mind elnagyoltak, vagy átformáltak, azt most itt szépen kipipálják.

A kötet túl azon, hogy végigviszi a sötét lovag történetét a keletkezésétől a napjainkig komolyan foglalkozik a hős rajongóival is. Innen az alcím, a nerd kultúra kibontakozása és felemelkedése. Batman igazi rajongói ugyanis, akik a képregénnyel kelnek és fekszenek és megszerzik az összes egyedi kiadást, játékot, kütyüt meg conokra járnak nagyon sokáig csak egy kicsi főleg magányos emberekből álló csapat volt, az évek alatt azonban egyre többen lettek és az internet segítségével olyan erőre kaptak, hogy amikor már Christopher Nolan forgatta a filmtrilógiáját, komolyan kellett őket és jóindulatukat venni. Szóval számolni kellett velük. Tehát a könyv egyrészt a fandomokról, pszichológiájukról, fejlődésükről és szerepükről is szól.

Weldon persze nemcsak rajongó (mert hát ő meg bizony az Adam West-féle tévéfilm sorozaton nőtt fel), hanem alapos kutatásokat is végzett főleg lenyűgöző volt, az, amit a karakter kialakulásáról és fejlődéséről írt és arról, hogy miért is nincs igazából egyetlen igaz Batman. Szerinte amúgy Batman ciklikusan változik, a sötétebb magányosabb periódusokat mindig egy könnyedebb és hozzáférhetőbb kör követi, s ezek néhány évtizedenként ismétlik egymást. Főleg azóta, hogy a konkrét képregényeken túl más médiumok is megpróbálták értelmezni Gotham őrzőjét.

Talán kicsit több is volt ez a tudás mint amire számítottam, de mivel az előadásmód nagyon meggyőző és lenyűgöző volt roppant jót szórakoztam. Még mindig nem vagyok meggyőzve, hogy nekem feltétlenül denevéres képregényeket kéne olvasnom, de elképzelhető, hogy a jövőben esélyt adok Weldon másik könyvének is, amit meg Superman-ről írt. Mert sanszos, hogy az ő előadásában azon se fogok unatkozni.

Kiadó: Simon & Schuster Audio
Megjelenés: 2016
ISBN: 9781508223283
Honnan: Vásárlás, saját példány

Save

Save